A könyv fülszövege :

"Két fiatal lány, akinek otthon mindene megvolt, nekivág a nagyvilágnak, kiégetten és céltalanul. A kósza hírek, a ködös illúziók nyomán indulnak el, és csakhamar megtorpannak a kiábrándtó valóság előtt. Merre visz az útjuk, zsákutcába-e vagy a visszaváró otthon felé, elérik-e a boldogságot, amelynek tartalmát önmagukban nem találták meg – erre keres feleletet G. Szabó Judit ember- és életismerettel megírt regénye."

A könyv előzménye, amit mindenképpen elolvasok:

A macskát visszafelé simogatják

http://moly.hu/konyvek/g-szabo-judit-a-macskat-visszafele-simogatjak

boldog.jpgMegrázó könyv volt számomra. Az első kétharmada a könyvnek , ahol egy szocreál magyar család mindennapjaiba, a 70-es években élő kamaszok boldogságkeresésébe, konfliktusaiba tekinthettünk be, szimplán érdekes volt, elgondolkodtató, ítéletekre késztető. Lányok, akik csak boldogok szeretnének lenni, a maguk harsány és önző módján, akik a mának élnek, és nem a jövőjükért dolgoznak, cselekednek, kallódnak kicsit, hazudnak, összetűzésbe keverednek a szülőkkel, az őket féltő anyucikával, aki azonban elrettentő példa is kamasz lelküknek, a megállapodás, a nyugalom, a semmi nem történik megtestesítője. Jutka, az elbeszélő, mivel rágódósabb, elgondolkodóbb, talán felelősségteljesebb egy kicsit, mint a húga, aki csapong össze-vissza, szeretetet, elfogadást, kalandot keresve. A húg, Ági választása, ugyanakkor tisztább, tudja, hogy hülyeségeket csinál, hogy a jövőjét veszélyezteti, hogy felégeti a hidakat maga mögött, de vállalja, és nem érdekli. Felelőtlen ugyan, mégis alkalmazkodóbb a helyzetekhez, energiája, kapcsolatteremtő képessége miatt ő kerül ki végül jobban a katasztrofális helyzetből, ha nem is boldogan, nem is szeretve, de alapvetően, egy ideig biztonságban, ugyanakkor pont azt teszi, amit mindig tagadott, és amitől mindig irtózott, megállapodott egy férfi mellett, van hol laknia, van mit ennie, de semmi más nagy kaland, nagy események, nagy boldogságok. Jutka is fellázad, ő is elindul keresni, fokozatosan kerülnek, majd egyedül maradva kerül egyre nehezebb helyzetbe, a menekülttábori élet, a sodródás, a tehetetlenség és bizonytalanság azonban sokkal mélyebbre taszítja, mint ahova húga jutott. Nem éreztem azt, hogy hirtelen felnőtt lett, akinek van elgondolása, hova, merre, mit kezdjen magával, sokkal inkább maradt olyan kamasznak, aki megcsömörlött az egésztől, aki menekül önmaga felelőssége elől is, aki pótszerekhez nyúl azért, hogy képes legyen túlélni, elviselni ami van, ám kilépni egyelőre képtelen. Persze eltűnt az álmodozó, lelkes kislány, akinek anyucival való konfliktusa volt a legnagyobb problémája, aki az érettségi közben és után kétségbe vont minden értéket, amit ismert, és elindult más értékeket keresni, és megszületett egy olyan fiatal felnőtt, aki mindenben és mindenkiben csalódott, aki mindent és mindenkit gyűlöl, leginkább saját magát, összeomlik, és vegetál…a könyv vége azonban megoldást kínál, az újrakezdés lehetőségét, a biztonság újbóli megélését, anyucika visszavárja…..nyitott marad a történet…mi lett Jutkával? Valaki tudja?

Kiadó: Kozmosz Könyvek

Kiadás éve: 1977

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása