A könyv fülszövege:

"Van egy kislány, akinek mindig jókedve van. Van tizenkét baba, akiknek mindig rossz kedve van. És van egy balatoni villa, ahol ez a kislány és ez a tizenkét sértődött baba találkozik.Természetesen a babák jobb kedvre derülnek a kislánynak köszönhetően, de a történetük nem ilyen egyszerű. Mert közben Angella, a mindig repülni vágyó, légtornász baba elszökik, és meg kell menteni. A babamentő akció kalandjai közben a tizenkét babát is egyre jobban megismerjük: megtudjuk, hogy Netti néni gyógyíthatatlan rendmániában szenved, a tüzes Carmen olyan hévvel tud szeretni, mint ahogyan gyűlölni is, Dzsiga egy igazi dzsigoló, Bantu-tu egy afrikai harcos, Kisnyuszi félénk rongybaba, Porcelánasszony összetört szívű kínai baba, és még sorolhatnánk a különös és mókás babákat. Finy Petra legújabb meséjében finom képek és izgalmas kalandok váltakoznak, Maja szeretnivaló, csetlő-botló babáit pedig Szegedi Katalin lenyűgöző festményei keltik életre."

 

Bevallom, hogy előítélettel indultam a könyv olvasásának, sőt a könyvtárban nagyon hezitáltam, és gondoltam, hogy inkább nem is olvasom el…de jól tettem, hogy kikölcsönöztem :) Olvastam már Finy Petrától olyat, ami nem csak nem tetszett, de felháborított, mert butaságot közvetített (ez volt az Elfelejtett lények boltja c. kötetben közreadott meséje) , olvastam tőle olyat, ami tetszett ugyan, de fenntartásokkal, aranyos volt, de nem sok nyomot hagyott bennem (Csodálatos szemüveg) és most ez a könyv…nagyon-nagyon tetszett, és nem értem, hogy aki ilyet is tud írni, miért is ír hmmm rosszabbakat….

Kellemes csalódás volt, mert ez egy nagyon kedves, szívhez szóló, és több rétegű mondanivalót magában foglaló könyv. Sztereotípiákkal dolgozik„ ez itt nem baj, mert felfogható úgy is, hogy a 12 baba jelleme mindenkiben ott van, kisebb-nagyobb arányban, a kóbor kutyák kemények, és agresszívak, de ez sem baj, mert ezt a nem mindig igaz képet feloldja, sőt a mese fontos eleme, és ennek segítségével mutatja a meg a szeretni és szeretve lenni fontosságát, a közös sors, és tapasztalatok okozta megértés vigasztaló és segítő erejét. Az agresszió kérdésében is a szeretet, és az odafigyelés győz, bár az agresszió az első választás a kutyusok „legyőzése” céljában, de sikertelen, annál sikeresebb viszont a segítő kéz, és beszéd, a szeretetteljes odafordulás. Nagyon drukkoltam , hogy mi lesz a kutyusokkal, miután egy délutánon megtapasztalhatták a szeretetet, a gondoskodást, nehogy maradjanak kóbor kutyák, akik kaptak valamit, de rögtön megvonták tőlük. Persze, hogy gazdisok lettek, és ez is üzenet, igazi „kishercegi…” Van még szó a féltékenységről, ennek az érzésnek a hatalmáról, a bocsánatkérés fontosságáról, a megbocsátásról. Ugyanakkor igazi mese ez, tele gyönyörű, varázslatos dolgokkal és szereplőkkel, tündéri szárnyalásokkal, gyermeki és állati ártatlansággal, légies könnyedséggel, lányos pihe-puhasággal, és fiús realizmussal.
 
Az illusztrációk tökéletesek, megmutatják a történet minden erősségét, visszaadják a jellemvonásokat, a légies könnyedséget, a szívszorító bánatot, a boldogság repülését. Hol gyönyörű, erős színekkel ábrázolt karakterek, hol szolidabb színválasztás, minden rajz visszaadja a mese varázsát, hangulatát. Teljességgel eltalált és megalkotott rajzok.Természetesen Szegedi Katalin. Köszönöm mindkét alkotónak ezt a könyvet :)

 

 

 

Kiadó: POZSONYI PAGONY

Kiadás éve: 2011

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása