A könyv fülszövege:

"Ebben a kutyanaplóban Blake, ez a nagyon-nagyon rossz, ám mégis imádnivaló kutya, életének egy teljes évét meséli el. Blake, akinek jó szeme van ahhoz, hogy kiszúrja a csinos kis szukákat, és aki a hadviseléshez is konyít egy keveset, komoly célt tűz ki maga elé újévi fogadalomként: kiterjeszti birodalmát, és az Acorn park kutyáinak falkavezére lesz. Ám tervei megvalósításában hátráltatja gazdája, aki abban a téveszmében szenved, hogy ő az alfa hím. Ráadásul, ahogy telnek a hónapok, Blake-nek egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie – többek között a park másik felében feltűnő vérszomjas pitbullal… 
Blake történetén keresztül bepillantást nyerünk a kutyák és emberek közötti kapcsolat igen bonyolult világába, megtudjuk, milyen nehéz egy falkavezér élete, milyen érzés úgy élnie egy kutyának, hogy a négylábúakhoz egyáltalán nem értő gazda állandóan azzal fenyegetőzik, hogy elviszi az állatorvoshoz, aki majd megfosztja férfiasságától. Kiderül, mit is gondolnak a kutyák a kutyakonzervekről és az emberekre ugrálás nyújtotta örömökről. 
Blake minden kutyatulajdonosnak ismerős lesz – ő A Kutya, aki megrágja kedvenc cipőnket, idegesíti a szomszédokat, és aki minden rosszasága ellenére kedves, szeretnivaló társunk. 
Mert ugyebár kutya nélkül lehet élni, csak nem érdemes."

Majdnem félbehagytam a könyvet az első oldalak után. Blake idegesített, és a grundért való harc megismerésének története sem ösztökélt ( nem szerettem a Pál utcai fiúkat sem). Nem baj, hogy végigolvastam, mert sok ezekért kárpótló, vicces, aranyos, kedves epizódot olvashattam, és mikor kutyai oldaláról mutatkozott be Blake, őt is megkedveltem. A területért folyó küzdelem, a tervek, szóval a grundos részek nem kötöttek le, annál jobban szerettem a gazdával, kutyabarátokkal való kapcsolatról szóló részeket, és belerázódtam a stílusba is, mert néhol nagyon frappánsan, és hitelesen mutatja be, milyennek látjuk mi emberek a kutyákat, és szórakoztató az is, ahogyan a kutyák, talán, látnak minket, és a világot, egymást. Zavart a belekevert tudományos utalások sora, de idővel sikerült a szerzőnek jobban beleépítenie a történetbe, nem lógott ki annyira Blake egyéb önvallomásaiból. Összességében jó fej, és bátor kutya ez a Blake, de a második résszel várok még….

A magyar kiadás borítója, ill a közreműködők felsorolása, mint valakiknek a gazdája, nagyon frappáns, eredeti, igazi állatbarát megoldás.

Kiadó:  Totem Plusz

Kiadás éve: 2009

Fordító: Fazekas Eszter

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.